- Kérlek, mesélj magadról egy kicsit!
Kricsár Annamária vagyok, 36 éves. Eredetileg állattenyésztő agrármérnök lennék, de amióta megszülettek a gyerekeim, nem dolgoztam a tanult szakmámban.
Egy kis falu legeslegvégén élünk a Jászságban.
- Miért pont azt a kézműves technikát választottad?
Szerintem inkább ez a technika választott engem, mert ez nem volt tudatos választás. Az első drótékszereimet még tizenévesen készítettem, egy barátnőm biztatására. Aztán ő hamar megunta, nekem nem sikerült azóta sem. Eladásra csak 1,5 éve dolgozok, addig csak ajándékba készültek ékszerek.
Nagyon szeretem a drótban, hogy nem kötött, bármit meg lehet belőle csinálni, ami csak eszembe jut. Amúgy sem szeretem a kötöttségeket, nem bírom, ha megmondják, hogy egy bizonyos ékszernek hogyan kell kinéznie, vagy miből kell készülnie. Sokkal jobban kedvelem a kísérletezést, kipróbálni, hogy ami a fejemben van, az hogyan működik élőben.
- Ki a példaképed az iparművészek, művészek közül?
Nincs példaképem, nincs olyan, akire hasonlítani szeretnék. Mindenkinek meg kell találnia a saját technikáját, saját útját, akkor lesz igazán az övé, amit készít.
Viszont nagyon sokan vannak, akiknek csodálom a munkáit. Ha drótosokat kellene mondani, akkor Boda Szilviát semmiképpen nem hagynám ki, és Márfi Ninát sem. De még sorolhatnék olyan ékszerkészítőket, akiknek szeretem a dolgait, például a bloglistámról bárkit.
A nem ékszerkészítők közül kedvelem Larion lényeit, FércJutka és SzarvasMici figuráit, Eszterda és Toritextil színeit…
- Ha éppen nem alkotsz, akkor mivel töltöd az időd?
Mostanában ilyen nincsJ Szerencsére annyi munkám van, hogy nem érek rá másra, bár igényem már nagyon lenne rá.
Szeretek olvasni, a gyerekekkel felfedezni mindenféle érdekes helyet, dolgot.
- Mutasd be az egyik alkotásod!
Nehéz csak egyet kiválasztani, mert mindegyik ékszeremet másért kedvelem. De talán ez a lámpásmedál nevezhető kedvencemnek. Mindenkinek mást juttat eszébe: viharlámpa, titokzatos alkimista folyadékot rejtő üvegcse, díszes kalitka…
- Mi a véleményed a magyar kézművesek helyzetéről? Mit tudsz tanácsolni a kezdőknek?
Nem olyan régen dolgozok eladásra, tehát sok tapasztalatom még nincs.
Egyfelől semmiképpen sem könnyű a helyzet, ha valaki legálisan, minden szabályt betartva szeretne értékesíteni, de ez ugyanúgy vonatkozik az egyéb tevékenységet folytató vállalkozásokra is. Sokszor hallom azt is, hogy drágák a kézműves termékek. Szerencsére az ellenkezőjére több példa van, egyre többen értékelik a mögöttük rejlő munkát, tervezést, ötletet, és azt, hogy egyedi, esetleg csak a megrendelőnek készült ékszert hordhatnak.
Az internetnek (Meskának, blogoknak) köszönhetően pedig egy nagyon jó kis kézműves közösség jött létre, akik tanácsokkal, ötletekkel, véleményekkel segítik egymást.
És hogy mit tanácsolok a kezdőknek? Fontos, hogy olyasmit csináljunk, ami belőlünk jön, ami ránk jellemző, amire késztetést érzünk, ekkor lesz igazán hiteles. És ezt a valamit a lehető legjobb minőségben készítsük el.
Fontos a tálalás is: interneten a jó fotó elengedhetetlen, vásárokban pedig az asztal, sátor látványa dönthet. Saját tapasztalat alapján, ha az ékszert díszdobozkában adom át, vagy küldöm el, sokkal szimpatikusabb a vevőnek, mintha ugyanazt csak úgy odaadnám, vagy becsomagolnám abba, amit épp találok. Éppúgy fontosnak érzem a rugalmasságot, az egyedi kérések figyelembe vételét.
- Hol lehet téged megtalálni?
A blogomon: http://kricsar.blogspot.com/, a Meskán: http://www.meska.hu/Shop/index/152, illetve a Facebookon: http://www.facebook.com/profile.php?ref=profile&id=1510091097.
További képek:
Nagyon örülök neked Ancsa!:)
VálaszTörlésAncsa, csak ámulok és bámulok, hogy engem (engeeeem??!!) is megemlítettél.. köszönöm szépen, ez igazán megtisztelő!!
VálaszTörlésés persze jó volt itt is olvasni Rólad :)
De jó itt is látni, hallani, olvsasni rólad :)
VálaszTörlésNagyon kedvesek vagytok, köszönöm!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy olvashattalak és köszönöm, hogy megemlítettél. :) Jól meg is lepődtem. :)
VálaszTörlésHa nyitnál egy klubot a rajongóidnak, bizony belépnék! Állandó olvasód az már vagyok jó ideje:) Nagyon tetszenek a munkáid, remek érzéked van a drótos ékszerek készítéséhez. Gratulálok!
VálaszTörlésNaná, hogy megemlítettelek! Szerintem nincs is olyan ember, akinek ne tetszenének a Fércek.
VálaszTörlésBerry, nagyon köszönöm!
Szia!
VálaszTörlésNéhány napja élőben is megcsodálhattam az ékszereidet a Karmazsinban, meseszépek, egészen más volt úgy élőben látni őket mint mondjuk a meskán vagy a blogodban, hiába a kép nem tudja teljesen tükrözni a valós szépséget! Az interjút már korábban olvastam, gratulálok a munkáidhoz, és csak így tovább! :)
Nóri
Nóri, nagyon köszönöm:)
VálaszTörlésÉn is már pár hónapja leskelődök a blogodon, de még mindig nem tudtam betelni a látvánnyal,akárhányszor nézem meg egy ékszeredet,mindig van mit megcsodálni rajta. Jó volt olvasni ;-)
VálaszTörlés